Ezek segítségével azonban az egyelőre (kód)névtelen televízió képes tapsra hangerőt váltani, illetve a menük közti navigálást egyszerűen a levegőbe mutatott ujjunkkal végezhetjük ("klikkelni" pedig az ujjunk behajlításával tudunk).
A dolognak megvan az az előnye, hogy többé nem kell keresgélni a fotel alá esett távirányítót, de vajon mikor fog egy igazi csipszzabáló, túlsúlyos, Mónikashow-bámuló "couch potato" kinyújtott karral gimnasztikai gyakorlatokat véghezvinni csatornaváltáshoz?
Ha a JVC ennyire erőltetni akarja a kézmozdulatokkal irányítható tévét, talán jobban járna egy Nintendo Wii-szerű kontrollerrel, amivel elég volna kisebb, finomabb mozdulatokat leírni. Persze az ugyanúgy beeshetne a fotel alá...
